„Aranyat érő bort” termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a borászat itt, e vidéken született. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is.

„A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.” - írja Hamvas Béla.

A borvidék területe: 1890 hektár. E borvidék villányi körzetének része Villánykövesd.

Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A napsütéses órák száma országos szinten itt a legmagasabb 2070-2100 óra között mozog évente. Szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemzi.

A Villányi-hegység szelíd, 300-350 m-es tengerszint feletti magasságra emelkedő lankáit lösztakaró borítja. Megtalálható még vörösagyag, és a löszhöz egyes helyeken triászkorú dolomit, mészkő és júramészkő keveredik. Hazánk egyik legnagyobb, összefüggő humusz karbonát talajokból álló területe rendkívül kedvező mikroelem ellátottsága, nagy tápanyagtartalma miatt igen alkalmas a szőlőtermesztésre, különösen a kitűnő minőségű, nagy extrakt tartalmú, harmonikus vörösbort adó szőlőfajták termesztésére.

A borvidék borai már több mint száz esztendővel ezelőtt, az 1800-as években is keresettek voltak Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, de Európán kívüli országokban is. Az apáról fiúra hagyományozott több évszázados tudás, a modern technológiával ötvözve eredményezte az elmúlt évek kiemelkedő villányi sikereit.

Villánykövesd Baranya megye déli részén, a Dráva-menti síkságból kiemelkedő Villányi hegység lábánál, Siklóstól 13 km-re, Pécstől 30 km-re helyezkedik el. Villánykövesd megközelíthető Pécs felől az 57-es vagy 58-as számú úton indulva Villányon át. Vasúton, a Pécs-Mohács vonalon fekszik.

A terület már időszámításunk előtt 2800 körül, a Lengyeli kultúra idején is lakott volt. A települést először 1290-ben említik írásos források Kuestd, majd két évszázad múlva, egy 1436-ból származó okmányban már Kwesd néven. Az Árpád-korban a községet magyarok lakták, főbirtokosa a Siklóssy-család volt. A török időkben az elnéptelenedő faluba szerbek telepedtek be, uraik a Zrínyiek voltak. A falu az 1750-es években fokozatosan elnémetesedett. A betelepült németek hozták magukkal a szőlő és borkultúrát és újra megerősítették a területen a szőlőtermesztést (írásos bizonyíték maradt fenn arról, hogy a villányi területeken az első szőlőket még a rómaiak ültették). A község a bólyi uradalom egyik legjelentősebb szőlőterületévé vált. Az oltványok eljutottak még Burgenlandba is.

A II. világháborút követő ki- és betelepítések a községet is érintették, magyarok Debrecen környékéről, illetve a Felvidékről érkeztek. Ennek ellenére az itt maradt lakosság szokásait, életvitelét, kultúráját a mai napig megőrizte.

Villánykövesd nevezetessége a háromszintes pincefalu. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék-együttese.

A település másik kiemelkedő látványossága az egykori földesúrról elnevezett Batthyány-féle nagypince, az úgynevezett „borkatedrális”, mely ma a villányi termelőszövetkezet tulajdonában van. A barokk pincearchitektúra lenyűgöző látványa valóban egy katedrálisra emlékeztet. Az itt található fahordók 4000 hektoliter bor tárolására alkalmasak. Szeptember második felében a világviszonylatban is egyre ismertebb és népszerűbb Pécsi Nemzetközi Bordal Fesztivál nyitóünnepélyét már évek óta itt rendezik meg.

A római katolikus templom késő barokk stílusban épült 1780-ban Nagyboldogasszony tiszteletére.

Tiffán Imre és Fia borászata a Villány-Siklósi Borút minősített vállalkozása.